2014. november 26., szerda

Szösszenetek

Egyik este lefekvés előtt betettem egy csatot hajamba. L kérdezi, miért. Én: hogy ne lógjon a hajam a szemembe. Logikus, nem? 

Ma jött a csomagos postás. Mondja: Régen láttam. Én: Igen, mostanában nem rendeltem semmit. Ő: már biztos sokat nőtt a baba is. 
Hát nem édes? :)

A téli hordozás megoldva, rendeltem egy hordozós takarót (www.babybooz.com). Igen, azt hozta a postás. De nem ezt akarom mondani. Hanem hogy nagyon klassz! Ma már fel is avattuk V-vel. Felkötöttem előre kendőben, felvettem a dzsekimet, amit persze nem tudok behúzni, és felvettem a takarót. A legjobb benne, hogy van rajta egy kenguruzseb, amibe ha beleteszem a kezem, nem fázik, de a legjobb, hogy pont a baba fenekét lehet fogni. 
A takaróval úgy nézek ki, mint egy téliesített kismotor. Mármint amire takarót tesznek.

2014. november 21., péntek

Cím nélkül

Ezen a héten volt a három éves évfordulónk. Nem csaptunk nagy csinnadrattát, de megemlékeztünk róla. Jó volt :) Bár azt, hogy nem kapcsolom este a laptopot, nem sikerült tartanom, emiatt később bűntudatom lett. 
Tegnap viszont nagy meglepetés ért. L csütörtök esténként nyelvtanfolyamon van, fél 10 körül ér haza. Viszont negyed 8-kor hívott, hogy indul haza, várjuk meg a fürdetéssel. Nem értettem, mi van. Kiderült, hogy ült az órán és folyamatosan arra gondolt, hogy mit keres ott, mikor otthon is lehetne velünk. Főleg, hogy hetek óta hétköznap csak 2 vagy 3 este ér haza V elalvása előtt. Szóval felállt és otthagyott mindent.
A cukrászdából pedig hozott haza képviselőfánkot. Mert szeretem. Meg ő is engem. Meg én is őt.

A jelenet egyébként nagyon hasonít az Igazából szerelemből ahhoz a jelenetre, amikor a Colin Firth által játszott szereplő karácsonykor a rokonokhoz megérkezve rádöbben, hogy mit keres ott, és rádöbben, hogy szereti azt a bizonyos lányt. Sarkon fordul és megy a lányhoz Portugáliába. 

Ezt kaptam az évfordulónkra :)


2014. november 11., kedd

Mindenféle

Az elmúlt hetekben sok minden történt, számtalan mindenfélén zakatolt az agyam és ért egy halom inger. Most néhányról röviden.

V fél éves lett. Egyik nap fél éves volt, másnap pedig hat hónapos. :) 

V mellett egyre kevésbé lehet olyan dolgokat sütni, főzni, ami mellett ott kell állni, ami érzékeny, ami időigényes. Kelt tészta, kenyér, teljesen felejtős. Egyik este vendégeket vártunk, kitaláltam, hogy rizottó lesz. Szaftosan, ízletesen, ahogy kell. Végül, annak eredményeképp, hogy V-vel is foglalkoztam, játszottam közben, egy közepes rizses hús lett belőle. Pedig jól indult...
A sütőtökkrém leves viszont világbajnok lett. Érzésre fűszereztem, remélem, sikerül máskor is ennyire jól még a szezonban.

Egyik nap megkértem L-t, hozzon a boltból töltött bagettet, azt a fajtát, amit sütőben kell átsütni. Hív, hogy nincs a kisboltban, mit hozzon. Egy doboz jégkrémben állapodtunk meg, tiramisusban. Ajándékként-meglepetésként kaptam egy Nők Lapját is. :)

A közelben nyílt egy kis papírbolt. Mondtam L-nek, ki fog ide bemenni, nincs igazán jó helyen. És aztán mi történt? Bementem :) Pici bolt, főleg irodai dolgok. Az eladó pedig egy tündéri nő. Egyébként is különös vonzódásom van a papírboltok iránt. Anno, tizensok éve, kigondoltam, hogy lesz egyszer egy papírboltom. Még nincs... :( Viszont papíráru gyártásba kezdtem, de ez egy másik téma.

Könyvélmények: Steinbeck: Édentől keletre és Vass Albert: Tizenhárom almafa. Mindkettő nagyon-nagyon tetszett. Most pedig Barabási Albert-László: Behálózva.

Tényleg elég könnyű beleesni abba, hogy a baba kakijáról beszéljen az ember. Pedig engem igazán sok élmény és hatás ér, de mivel fontos dolog a pelenka tartalma, csak kikívánkozna az emberből az élmény.