Nálunk otthon vasárnap mindig húsleves és rántott hús volt az ebéd. Hol rizzsel, hol krumplival. A leves készült disznóhúsból, csirkéből, tyúkból, néha marhahús, velőscsont is volt benne. A rántott husi lehetett csirke (mi úgy mondtuk, rántott csibe), disznó, mindegy volt.
Ami megmaradt, azt anyu a sütőbe tette, délután meg rájárhattunk. Legendás volt vasárnap délután négykor a Disney-sorozat, biztos, hogy filmek között kiszaladtunk és haraptunk a husiból és ettünk hozzá egy kanállal a köretből. Főleg, ha borsós rizs volt. Csak úgy, ahogy ott volt.
Onnan jutott eszembe, hogy hétvégén Kati barátnőméknél ebédeltünk. Hirtelen állítottunk be, a húsból így rántott hús lett. Ami megmaradt, a tányéros szekrénybe tette, uzsonnára szánva. És ő is tudja, hogy az a rántott husi, amit már megcsap a hűtő hidege, már nem az igazi. :)
