Arthur-nap

Tegnap volt a nemzetközi Arthur-nap. Az ír sörgyár alapítója, Arthur Guinness tiszteletére tartják. 

A Guinness sör története úgy kezdődött, hogy a dublini St James Gates sörgyárat 1759-ben kibérelte Arthur Guinness 9000 évre. Ez a világ egyik leghíresebb bérleti szerződés, ráadásul a 9000 évet előre kifizették.

A Guinness sört 1920 óta hívják stout típusúnak. Sűrű rubinvörös (nem fekete!) színét az erőteljes pörkölésű malátának, markáns kesernyés ízét a magas komlótartalomnak köszönheti. Nemes íz hatását, krémszerűen lágy állagát a Wicklow hegységből származó kristálytiszta forrásvíz és az egyedi főzési eljárás biztosítja. Különlegessége, hogy a gyártási folyamat során nitrogén-széndioxid gázkeveréket adnak hozzá, melynek hab molekulái sokkal kisebbek, mint a szénsav gázé, ez okozza a krémszerű, tartós habkoronát 

Az Arthur-napot tipikusan egy korsó Guinness magasba emelésével kell ünnepelni, ideális esetben 17 óra 59 perckor, hogy a Guinness sörfőzde 1759-es alapításáról is történjék megemlékezés.

Ennek örömére ír folkzenét rockkal ötvöző együttes koncertjén voltunk. A srácok Guinness-pólóban, mert nekik olyan is van. Egy külön erre a célra felállított pultnál csapoltak Guinnesst. Aztán az este folyamán valahogy az akkor már üres pulthoz keveredtünk. És ha már ott voltunk, megnyitottuk a sörcsapot. Amire még mindig rá volt kötve a hordó. A csapoló lányok sehol, csak az üres és teli hordók és a sörcsap. 

Szereztünk üres poharakat, és onnantól önkiszolgálás volt. 

Végül pedig az ötlet, hogy vigyünk el egy hordó sört. A társaság srácai körülnéztek, látták, hogy a bejáratnál sincs senki. Meg is fogták ketten a hordót és vitték. A bejáratnál viszont közben változott a helyzet és a rájuk kérdeztek, hogy hova viszik a hordót. Először úgy csináltak, mintha nem hallották volna. Másodszorra a válasz: ki. Mármint visszük ki. Erre: akkor vigyétek vissza. Válasz: jó. Úgyhogy visszahozták :)

Így lett majdnem egy hordó Guinnessünk otthonra :)

Hol a reggeli futó?

Mostanában nem látom, pedig ugyan abban az időben megyek reggelente. Először csak azt hittem, a mellettünk haladó busz takarta ki. De nem, mert másnap és harmadnap sem láttam. Remélem, minden rendben vele és máshol vagy máskor fut.

Lecsó

Mindenkinek van rá saját receptje, amit persze a legjobbnak tart. Az enyémben hagyma, paprika, paradicsom és só van. Szeretem virslivel vagy főzőkolbásszal. Rizzsel, ahogy a mama csinálta, és anyu is tudja ugyan olyan fincsire. Van, amikor cukkinit is teszek bele, vagy tojással esszük. Hmm, mindenképpen fehér kenyérrel...!

A hétvégén a székesfehérvári Lecsó-fesztiválon voltunk a barátokkal. Hagyományosan úgy készülnek a srácok, hogy reggel 5-kor már a piacra mennek, hogy friss paprikát vegyenek. Csakis erőset. A lecsóba a hagymán kívül csak csípős dolgok kerülnek: paprika, chili, darált csípős paprika (amiben volt édes paprika is, meg némi paradicsom, de összességében elég erős volt). Idén került bele kapszaicin is, amit kis üvegben árulnak, és pokoli erős. 

Kicsit érthetetlen módon, a végén ehető csípősségű lett a lecsó. Na jó, nem mértéktelen mennyiségben, a kenyér jól fogyott, de azért mégis. 

Aki igazán vagány volt, chilivel és kapszaicin-nal készült kenyeret is ehetett. Hát, épp csak egy kóstolásnyi mennyiséget bírtam belőle :)

Csillagos ötös hétvége volt.

Bárhány

Szerintem nincs ilyen szó, mégis használom. Meg mások is. Sőt, már láttam egy könyvben is, egy regényben.

Hmm, nagyon idétlen szó...

Ceruzák

Gyűjtögetem őket. Mármint ha látok tetszetőset, vagy elutazásban vagyok, akkor veszek. Vagy kapok. Hogy miért pont ceruzák, és hogyan kezdődött, nem emlékszem. Nagy IKEA-s üvegekben vannak, szép színesek. Van, amelyik gyárilag ki van faragva, van, ami nem, de írni nem szabad velük.

A nagyobbik része

Amúgy ápisz-mániás vagyok. Szép füzetek, tollak, matricák, radírok, borítékok. Csak a  számlatömbök nem keltették fel eddig az érdeklődésemet. :)

Pár napja barátok voltak nálunk, két lány. Valahogy előkerültek a ceruzák. Mint 3 bakfis lány, olyan izgatottan nézegettük-válogattuk őket. :) 

Télire

Befőzési ténykedésem során találtam, hogy az üvegeket celofánnal vagy marhahólyaggal kötözzük le. Még instrukció is van hozzá, hogy előre vágjuk fel megfelelő nagyságúra, a marhahólyagot előre áztassuk vízbe, majd töröljük meg száraz ruhával. Utána ráhúzzuk a forró üvegre, és csak gyengén kötözzük meg, mert amúgy a hólyag a nyílásnál tökéletesen rátapad az üvegre.

A szakácskönyv 1993-as kiadású, 6. utánnyomás, a Horváth Ilona "alapmű". Szóval modern szakácskönyvnek is tekinthető :)

Az is jópofa, hogy a háziasszonyt több helyen gazdaasszonynak nevezi benne. 

Nagyon tetszett :)

És aki szeretne nagyon finom, ámde egyszerű csokis sütit, a Csokoládékockát süsse meg belőle. Az én kiadásomban 269. oldal, hehe :)

Osztálytali

Őrületesen jó volt az osztálytali :)

Rendhagyó volt, mert nem volt kerek évforduló, az iskolában sem voltunk, tanárokat nem hívtunk, és kertiparti-jellegű volt. Ettől kötetlen és szabad lett. Köszönet érte G-nek, aki felajánlotta az otthonát-udvarát, és házigazda volt. 25-en voltunk a 37-ből. A hiányzók többsége nem akart eljönni, csak páran voltak, akik szerettek volna, de nem tudtak.

A szervezés az én "érdemem", de nem volt nagy feladat. Az internet korszakában nem kellett ősrégi telefonszámokkal és címekkel bíbelődni, a facebook és az e-mail jelentősen megkönnyített mindent.

Volt fotóvetítés a régi képekből, meg a ballagási video is megvolt valakinek. Szétröhögtük magunkat :)

Volt egy kép, ahol négy srác meztelen felsőtesttel pózolt. Így sok év múlva újra bemutatták a kompozíciót, hát, vicces volt. :) 

Mindenkivel beszélgettem legalább negyed órát, érdekes volt hallani, kivel mi lett és hogyan gondolkodik. Csupa kedves ember, nagyképűség nélkül. 

A zene, ami ment, sose gondoltam volna. Fiatalságunk zenéi mentek, nem napjaink aktuális számai. Meg némi Máté Péter. Hajnaltájban egy Holdviola is befigyelt, meg is kérdeztük, hogy ez már a hazaküldős zene-e :)

3 osztálytársamnak ajándékot is vittem, a sok éve őrizgetett, pad alatt küldött cetliket. Az egyiken ez volt: a 10 éves osztálytalálkozóra hozzam el (meg persze más is volt rajta). Volt egy másik kupac, amin az egyik srác azt levelezte le velem, hogy ki az a lány, akivel a bálban megismerkedett, meg segítsek a telefonszámát megszerezni, és miket üzen neki. Ma már a felesége a lány :)

A harmadikat a szerelmes leveleknek nevezem. Persze ilyesmiről nem volt szó, csak vonzódás volt, soha semmi nem történt. A füzet sarkáról letépett papírok emlékei kicsit meghatották B-t. 

Szóval nagy élmény volt, biztos nem fogunk ilyen sokat várni egy következő találkozóra :)

Osztálytalálkozó lesz

Már csak egyet kell aludni... :) 

12 éve nem volt osztálytali. Ezalatt sokat változtunk. Külsőre is, mert asszonyosodtunk és emberesedtünk (de majd holnap meglátjuk). Egyesek  sokasodtak is. De a legjobban arra vagyok kíváncsi, hogy a személyiségek hogyan változtak.

Ma előeste: 3an összejövünk a srácnál, akinél tartjuk az osztálytalit, előkészületeket teszünk a vendégvárásra. Viszem a régi fényképeket, az ellenőrzőkönyveimet (egyikben van két osztályfőnöki beírás is), meg a "szerelmes leveleket" :)

Futva a munkába

Reggel, dolgomra igyekezvén felfigyeltem egy nőre. Futva megy a munkába. Már többször láttam, nagyjából azonos időpontban. Hosszú haja lazán befonva, egyik hóna alatt a retikülje, másikban egy kis szatyor, szerintem a váltócipővel. Térd alá érő laza szoknyában, laza felsőben, sportcipőben fut a járdán. Szökellve, mint egy gazella. Nagyon cuki :)

Moziélmény - Szerelem a hatodikon

Szeretem a francia filmeket. Utolsó előtti filmélményem az Életrevalók volt. A film egy francia tolókocsis arisztokrata és egy gettóból érkező fekete srác története. Magával ragadó, sokszor mulatságos, értékes film. Aki teheti, nézze meg.

Kicsit más hangulatú, de ugyanúgy szórakoztató film a Szerelem a hatodikon. Inkább csajos film, a 60-as évek Párizsában. Hogyan és miért szeret bele a nagypolgári Jean-Luise a spanyol házvezetőnőbe, miért hagyja el a kissé pipogya bróker a feleségét és hova megy, mindeközben a spanyol cselédek hogyan élnek. Vicces film, klassz karakterekkel, kiszámítható befejezéssel (bár manapság mely filmnek nem lehet előre tudni a végét...) Bizony, happy end. Előtte pedig csupa jóság :)

... úgy élvezem én a strandot...

A hétvégén barátokkal Hajdúszoboszlón voltunk. Néhányan az egész délutánt a csúszdaparkban töltöttük. Már évek óta nem voltam ilyen helyen, elvagyok nélküle. L viszont nagyon lelkes volt, hogy én is menjek.

Előrelátóan egyberészes, el-nem-mozduló úszódresszt vettem fel. Mert egyébként csak az aggódás lenne, hogy a fürdőruha mely részét hagyom el a vízbe érkezésnél, vagy legalábbis hol nem takar... Így gondtalan lett a csúszdázás. Meg utána az úszást is jobban élveztem.

Bár rendkívül jó idő volt, viszont utószezon, alig voltak a strandon. Sorban állni egyáltalán nem is kellett a csúszásokhoz. Majdnem mindenen lecsúsztunk, naggyon jó volt! Nem mondom, hogy gyors voltam, de élveztem és a végére meglett a technika is. :)

A zárás előtt negyed órával a hangosbemondó figyelmeztette a vendégeket, hogy lassan haza kellene indulni. Erre mi, mintha az életünk múlna rajta, futni kezdünk. Mármint csúszás, gyorsan ki a vízből, futás vissza a lépcsőhöz, fel újra a tetejére! Az utolsó egyed órában majdnem annyit csúsztunk, mint az előtte egy órában. Szuper nap volt! Levezető úszás, esti szalonnasütés, borozás, móka, kacagás. Még sok ilyen hétvégét :)

Brigád szülinap

A Bónusz Brigád szülinapi buliján voltunk. Nagggyon jó volt. BB szülinap BB és BB fellépőkkel, hehe, azaz Budapest Bár és Bohemian Betyars. A Budapest Bárt ismertem, élveztem is a koncertet. A betyárokra rácsodálkoztam. Ők a tortafelvágás és -evés után jöttek, hmmm, nagyon finom torta volt, szerintem lúdláb, de valami isteni csokikrémmel. Nyam-nyam. 

Na, és akkor elkezdtek zenélni a srácok. Engem teljesen odaszegeztek a színpad elé. Majd szétrúgták a ház oldalát, szuper jó volt. Fiatal fiúk, iszonyat lendülettel, jó zenével. 

A http://www.rockelet.hu ezt írja róluk:

Muzííka, Agreeszió!
A Bohemian Betyars zenekar 2009 hajnalán alakult, amikor még a macskák is aludtak. Az énekes (Szűcs Levente), és a villanygitáros (Mihályfi Máté), egy borozással, és pálházi lófingató pálinkázással eltöltött este után, az árokparton muzsikálva kitalálták, hogy együtt fognak zenélni. Miskolc fattyai közül toboroztak még egy hegedűst (Palágyi Máté), egy saxofonost (Czégé Balázs), egy bőgőst (Fehér Gábor), és egy dobost (Botár Richárd). Ezzel meg is született a hat tagból álló elmebeteg zenekar.

A hegedűs, és a bőgős népzenei/néptáncos múltját összekeverték a többi tag rockos, alternatív vonalával, beleöntötték egy nagy kondérba, majd megfűszerezték a punk, a ska, és a cigány/balkáni népzene elemeivel. Két órás közepes lángol való főzés után kész is lett a hamisíthatalan gulyásleves, ami köztudottan kétszer csíp.

Bejövős zene :)

Közüzemi ügyintézés

Az előző albérletből kiköltözés okán a közüzemi szolgáltatókhoz el kellett zarándokolni, óraállást diktálni és arról számlát kérni. Rákészültem, hogy két körrel fogom elintézni a 3 szolgáltatót: villany, gáz, víz, Budapesten. Nem kértem előre időpontot, mert bonyolultnak gondoltam egymáshoz igazítani őket, több körben kellett volna bizonyára telefonálni emiatt.

Ma terveztem az első kört. Reggel az éppen olvasott könyv helyett egy másikat vettem magamhoz, mondván, hogy az a 80 oldal, ami még hátravan, nem lesz elég a várakozás alatt. 

A villannyal kezdem kora délután. Az előttem várakozók száma: 1. Gyors és hatékony volt, a kiszolgálás és környezet: 5/5 pont. Gyalog át a vízhez (előzőleg megnéztem, hogy kb egy környéken legyenek a helyek). Várakozók száma: nulla. A hölgy nagyon kedves volt, ez is 5 pont. Villamossal 4 megálló a gázhoz. Várakozók száma: nulla. Értékelés: 5 pont (bár a környezetben kicsit zavaró volt az ügyfél és ügyintéző közti üvegfal, meg hogy mikrofonnal-hangszóróval kellett beszélni).

Nem kellett másfél óra ahhoz, hogy mindent elintézzek. Egészen hihetetlen :)

A végül pedig egy turiban vettem egy övet 135 forintért. 

Iskolakezdés

Szombat reggel arra keltem, hogy fáj a mandulám. Biztos az iskolakezdés miatti szorongás produkál testi tüneteket. :)

Azóta is minden reggel fáj, napközben viszont nincs baja. Ma este megpróbálkozunk a csukott ablakos alvással. Napközben meg negró...

A napokban lehetett olvasni, hogy a fontolgatják az iskolaköpeny újbóli bevezetését. A hangoztatott ideológia szerintem egy kicsit sántít. Mondják, hogy a szegény-gazdag közti különbség eltakarása, meg az iskolához tartozás miatt. Hát, nem tudom. A különbségeket nem fogja eltakarni. Az iskolához tartozás mutatásához pedig egyenruhának kellene hívni.

Én még olyan időben jártam általánosba, amikor még épp kötelező volt a köpeny. Alsóban egy térdig érő, végiggombos, hosszúujjú, meggyes gallérú köpenyem volt. Azt nem nagyon szerettem. Később egy csípőig érő, ujjatlan nylon-t kaptam, azt nagyon bírtam. Ma is megvan, nem hiszem, hogy valaha ki fogom dobni. A matrózblúzom is megvan a gimiből.

Az amerikai kamaszfilmekben nekem mindig is tetszett az egyenruha, bár nekem manapság is bejön a konzervatív, inges-mellényes irodista összeállítás. 

Pár napja olvastam egy jópofa cikket a szentesi iskolaköpeny lázadásról. Szerintem vicces :)

Az esti bejegyzés utóélete

Ma reggel kaptam B-től egy sms-t, hogy a lakás kisteraszán a kosárban vannak üvegek. Köszönöm :)

Pedig majdnem visszatartottam egy napra az előző bejegyzést. L viszont el akarta olvasni, ezért kitettem. 

Jóóó sok lekvár lett. És az illatokra több méh (vagy méhe, ahogy felénk mondják) is megjelent az ablaknál.

Ma este a vacsi grízes tészta lesz szilvalekvárral.

Szilvalekvár

Még soha nem csináltam szilvalekvárt. Már a gyerektáborban elhatároztam, amikor a tündér- és boszifőzetet csináltuk, hogy idén csinálok pár üveggel. Gondoltam, veszek 3-4 kg szilvát, otthonról meg kértem anyutól üres üvegeket. 

Barátnőméknek termett egy halom szilvájuk, kaptam tőle egy kosárral. Lemértem, 12 kiló... Hát, kicsit több, mint amire számítottam, de nagyon szép egészséges szilvák, és majd osztogatok a lekvárból a családban és barátoknak.

A költözés során volt egy csomó üres üveg a mosogató alatt. Jó részét kidobtam, mint utólag kiderült, elhamarkodva. A délutánt lekvárfőzéssel töltöttem. Persze nem üstben, hosszú órákon át kevergetve, hanem a legnagyobb, 4 literes lábasban. Bizony, több körben készült :) De legalább mindegyik adag egy kicsit más lesz. A cukor mennyiségével, a fűszerezéssel (fahéj, citromhéj, vanília) és a rummal variálok. Hmmm, nagyon fincsi lesz :)

Csak az üveg nem elég... Este elsétáltunk L-lel a közeli szupermarketbe, de csak üveg volt, tető nélkül. Jó lett volna így is, de befőzőcelofánt nem találtunk. Lehet, már nem is létezik ilyen termék... Holnap lesz egy utam a városba üveget venni. 

Amúgy nagyon élvezem a lekvárfőzést :) 

Borozás

A volt kollegák borozni hívtak. Nagyon örültem, mert akik még ott voltak, őket tényleg nagyon szerettem. És meghatódtam, mert már több hónapja nem dolgozom velük, de még a "kemény mag"-hoz tartozónak számítok. Többen is voltunk volt-kollegák :)

Amellett, hogy finom borokat ittunk GL válogatásában, meg remek kolbász, sonka és kalács volt, jókat röhögtünk és beszélgettünk. Meg iccaka fürödtünk a medencében. 

Másnap kicsit zavart voltam a délelőtti angolórán, de nevezhetjük másnaposságnak is :)

Körömlakk

A költözéskor csodaszép körömlakkokat találtam egy dobozban. Rögvest ki is festettem a lábamon a körmöket az egyikkel, erős pinkre. L-nek sajnos nem tetszett, pár nap múlva mondjuk már nekem sem. Körömlakk-lemosó viszont nem volt otthon, a boltban pedig elfelejtettem venni.

A holmik kipakolásánál egy szilva ízű féldecis pálinka került elő, L mondta, mossam le azzal. Hát, nem oldja a körömlakkot :)

Felkerült a lemosó a bevásárlólistára.