Rég vágytam Neoton Familia koncerte menni, most pénteken teljesült :)
Kétszázhúsz felett. Santa Maria. Holnap hajnalig. Tinidal. Sandokan. Esik eső. Vagyis az Esik eső nem volt, pedig én azt nagyon szeretem.
Melcsi és egy barátnője vigyázott V-re, amíg mi a koncerten voltunk. Az átlagéletkor erősen negyven felett állt meg, de bulizós, táncolós népség volt. Leghátul álltunk meg L-lel, így én megint csak vállakat láttam, de attól még nagyon jól éreztem magam. Mellettünk egy pasitársaság volt, nagyon, de nagyon jóképű egyedekkel. Bár hamarosan kiderült, hogy mindannyian "másik ligában fociznak". Pazarlás, egyik jó pasit más pasira herdálni :) Na mindegy, azért én legeltettem rajtuk a szemem, az egyikkel pár szót még beszéltem is.
A koncert: Éva mindig jó bőrben van és jól bírja a strapát. Együtt énekeltünk vele, táncikáltunk is, bár nem vittük túlzásba, mivel L-nek nem ez a műfaja, ezért jót tett volna neki némi alkohol, nálam viszont nem volt jogsi. De azért megtáncoltatott a drága :)
Ezzel a koncerttel feltöltődtem egy időre. És mivel V nehezen viselte a hiányunkat, egy darabig nem hagyjuk másra. Talán a nyár végére már belejön és újra kimozdulhatunk kettesben :)
