Hála

Hálás vagyok a társasház kezelőnek, aki a külső bejárati ajtóra mágneses (asszem) nyitót is szerelt (kb egy hónapja), megkönnyítve a kssé ittasan hazaérkező lakó bejutását a hárba. eelegem van a beták jaítűstából itt a sötétben, alsuil a csalág, nem kapcsolok villanya, vakon meg nem tudk géepeéni

Szóval hálás vagyok így csak eyszer kellett zrába betalálni egy SZUPER FRNKÜ CSAJOS ESTE UTÁN :)

Puszi Nektek, Priso és Melcsi. Vagy Melcsi és Piros :)

Író-olvasó találkozó

A hétvégén családilag kirándulunk és az egyik legkitartóbb olvasómmal találkoztunk. Vagy lehet, hogy nem is az "egyik", hanem "a". 

Köszönöm, B.A. :)

Legközelebb dedikálás is lesz, majd tartok magamnál fotókat. Magamról, természetesen...

A doki is ember

Bírom a gyerekorvosunkat. Ötvenes férfi. Kicsit nyers, kicsit távolságtartó, nem negédes a gyerekekkel. És tapasztaltam, hogy érti a humort. Örülök, hogy ilyen. 

És szerintem sármos is. Mindenesetre dokiként tekintettem rá, eddig. 

Mígnem tegnap történt, ami történt. Napközben hívtam, nem vette fel, visszahívott, nem vettem fel, újra hívtam, beszéltünk. Megbeszéltük, amit kellett. Délután sms-t kaptam tőle, benne kockák - az én hagyományos telefonom nem tudta értelmezni azt, amit ő a modern telefonjáról küldött. Nemsokára hív. Kettőt szokott csörgetni, majd leteszi, a szülő pedig visszahívja. (Teljesen OK.) De már háromnál tartott, így felvettem. 

Ő: kapott tőlem nemrég egy sms-t, de nem Önnek akartam küldeni. Nehogy gond legyen belőle otthon, törölje ki. 

Én: oh, igen, de értelmezhetetlen volt, mert gombos telefonom van.

Ő: igen? Nem baj, azért törölje ki. 

Ezek után persze, hogy kíváncsi voltam, mi lehet benne. Este továbbküldtem L-nek, hátha megfejtjük. Sikerült is: masni-száj-masni-száj-masni-száj. Ugye, a feleségednek küldted, doki?

Most már a dokin túl is látom ezt a férfit :) Érzelmei vannak. Magánélete. Élete. 

Tetszik a gondolat.

Egy nap, amikor szinte nem történt semmi

V nyűgös volt már tegnap is. Meg taknyos. Ma ugyan ez volt a műsor, de még láza is lett. Így az ebéd utáni alvás után nem sokkal a lázcsillapító hatására újra aludt. Én ezen két alvásidő nagy részében fogtam a kezét (mert felsírt) és olvastam. Könyvet.

Szóval nem történt semmi, csak voltunk.

Pedig délelőtt elmentünk vízfestéket venni. Aztán kiflit. Meg játszottunk. Délután volt nagy sírás-vigasztalás-énekelve vigasztalás. Voltam futni, mégpedig 10 percet folyamatosan. Hoztunk haza pizzát L-lel. Jót beszélgettünk a kád mellett ülve, miközben V fürdött. 

Vagyis mégiscsak sok mindent történt. :)

A könyvet pedig kiolvastam...

Könyv

Egy jó könyvet olvasni egy kád meleg vízben. 

Nem, nem ez a vágyam. Ez a tegnap esti programom volt :)

Az élet nagy kérdései

Az a kérdés ötlött fel ma bennem, hogy gyárilag hogy készül a gombolás? Úgy varrják fel a gombot, hogy az egyből be is van gombolva? Nem értem... :)

Játszótéri élmények

Játszóterezni, az valami egészen más műfaj. A megfelelőt megtalálni, igazi kihívás. Nem a homokozó tisztasága, a talaj puhasága és a csúszda meredeksége miatt, hanem az anyukák miatt. Ami eddig csak városi legenda volt az ufó (fura) anyukákról, az most valóság. Volt már, hogy azért jöttünk el valahonnan, mert megérkezett fura-kisfiú, fura-anyuka vagy fura-nagymama.

Ahova járunk, kb 10 perc járóföldre, meglepően jó hely. Babajátszótér, szinte minden gyerek 1 és 2 év közötti. Vagy picit nagyobb tesók. Ha egyedüli nagyobbacska, akkor tuti, hogy fura... 

Mai élmények:

Megérkezett egy anyuka egy hófehér, önmagában nagy pöttyös egybe ruhában, selymesen szálló hajjal. Én esküvőre mentem ilyen ruhában 2 éve, csak színes volt, és nem állt rajtam annyira jól, mint ezen a lányon... Nyilvánvaló volt, hogy nem fog a homokozó szélére telepedni :)

Nekem dilemma, hogy mit vegyek fel játszóterezésre. Legyen csinos (mert azért mégiscsak!), praktikus (kivágott, rövid, alacsony derekú, szűk, és a szoknyák általában kizárva), és amit nem sajnálunk, ha koszos lesz (vagy a homoktól vagy a homokos gyerektől). Nem tudom, létezik-e olyan, amikor mindhárom szempont teljesül. Szerintem nem. Még keresem az ideálist, az optimumot.

Van egy apuka is, szinte minden délután. Kicsit macsó, de nem tenyérbe mászóan. De semmiképpen nem hippis bölcsész. Vagány, nagyon szimpatikusan bánik a gyerekekkel. Nem udvarol, nem picsog, nem teszi magát. Nagyon otthonosan mozog, beszélget, felássa a kis lapáttal a homokozót, várat épít, nem csak a saját gyerekének. 

Az anyukák között is vannak világiak, akiknek nem csak a gyerek a téma. Elég szimpatikus közösség.

Felfigyeltem egy beszélgetésre két homoksüti között. Szereplők: "az" apuka és egy anyuka. Téma: Afrika támogatása a fegyverkezésben. Tipikus, nem? Oké-oké, már ismerik egymást egy ideje, de akkor is. :) Nekem való ez a játszótér!

Döntések napja

Ma a döntések napja volt. 

A kis vállalkozásommal új irányokat veszek. Már gondolkodtam rajta többször, de ma bevillant, hogy igen, úgy lesz! 

Eladom azt a gépemet, amit a scrapbook-hoz vettem még a nyáron, de nem használtam ki. A pénz is jól fog jönni, de inkább lelkileg könnyebbültem meg.

V-vel heti legalább egyszer játszóhelyre (nem játszótér, mert oda minden nap megyünk) fogunk járni. Már is voltunk, jól eljátszott. 

Most jobban érzem magam :)

Megint tanultam valamit

Régen voltam itt, bevallom, kicsit el is felejtettem. Pedig magamnak is jó néha visszanézni...

Megint tanultam valamit a napokban. L szerint hűűű, de abból a fajtából, amivel nem dicsekszik az ember. Nem is dicsekvésből mondom, hanem mert kicsit vicces :)

Nekem eddig nem esett le, csak most, hogy a son-go-ku pizzát azért hívják így, mert sonka-gomba-kukorica. Óóó, atya ég!

A Rotring pedig rot ring, azaz piros kör, és rendszerint egy szelvény piros az ilyen gyártmányú ceruzákon, tollakon. Óóó! Itt jegyzem meg, hogy én mindig rotling-nak hívom.

Volt egy másik vicces is a napokban. A testvérem egyik fia egy tálka sóval mászkált az udvaron. Kérdeztük, miért. Ő: ha besózza a madár farkát, akkor utána meg lehet fogni. Ezért hajkurászta a madarakat, de hasztalan. És hogy kitől hallotta? Anyukájától! És ő? Az apukájától! 

És azt is megtanultam, hogy aki 90 évig minden nap eszik pemetefű cukrot, az sokáig fog élni... :)

Hát, ezeket tanultam.

Különben jól vagyunk, vagyunk, köszönöm!

Rántott husi

Nálunk otthon vasárnap mindig húsleves és rántott hús volt az ebéd. Hol rizzsel, hol krumplival. A leves készült disznóhúsból, csirkéből, tyúkból, néha marhahús, velőscsont is volt benne. A rántott husi lehetett csirke (mi úgy mondtuk, rántott csibe), disznó, mindegy volt.

Ami megmaradt, azt anyu a sütőbe tette, délután meg rájárhattunk. Legendás volt vasárnap délután négykor a Disney-sorozat, biztos, hogy filmek között kiszaladtunk és haraptunk a husiból és ettünk hozzá egy kanállal a köretből. Főleg, ha borsós rizs volt. Csak úgy, ahogy ott volt.

Onnan jutott eszembe, hogy hétvégén Kati barátnőméknél ebédeltünk. Hirtelen állítottunk be, a húsból így rántott hús lett. Ami megmaradt, a tányéros szekrénybe tette, uzsonnára szánva. És ő is tudja, hogy az a rántott husi, amit már megcsap a hűtő hidege, már nem az igazi. :)

Párbeszéd

Különös párbeszéd zajlott felettem a villamoson. Pontosabban csak a felét hallottam, mert telefonbeszélgetés volt. Két mondat volt nagyon érdekes:

- És, esküvő?

- (nem hallottam, de csak egy vagy két szavas válasz lehetett, mert hamar jött a következő kérdés:

- Mi, kecskétek született?

Még nem jöttem rá, mit mondhatott az a másik egyén a telefon túloldalán... :)

Neoton

Rég vágytam Neoton Familia koncerte menni, most pénteken teljesült :)

Kétszázhúsz felett. Santa Maria. Holnap hajnalig. Tinidal. Sandokan. Esik eső. Vagyis az Esik eső nem volt, pedig én azt nagyon szeretem.

Melcsi és egy barátnője vigyázott V-re, amíg mi a koncerten voltunk. Az átlagéletkor erősen negyven felett állt meg, de bulizós, táncolós népség volt. Leghátul álltunk meg L-lel, így én megint csak vállakat láttam, de attól még nagyon jól éreztem magam. Mellettünk egy pasitársaság volt, nagyon, de nagyon jóképű egyedekkel. Bár hamarosan kiderült, hogy mindannyian "másik ligában fociznak". Pazarlás, egyik jó pasit más pasira herdálni :) Na mindegy, azért én legeltettem rajtuk a szemem, az egyikkel pár szót még beszéltem is.

A koncert: Éva mindig jó bőrben van és jól bírja a strapát. Együtt énekeltünk vele, táncikáltunk is, bár nem vittük túlzásba, mivel L-nek nem ez a műfaja, ezért jót tett volna neki némi alkohol, nálam viszont nem volt jogsi. De azért megtáncoltatott a drága :) 

Ezzel a koncerttel feltöltődtem egy időre. És mivel V nehezen viselte a hiányunkat, egy darabig nem hagyjuk másra. Talán a nyár végére már belejön és újra kimozdulhatunk kettesben :)

Farsang

Mi ez a csönd? 

Az van,  hogy elfelejtődik a sok minden közepette a csupajóság, pedig tényleg nem eseménytelenek a napok. De V mellett sokkal kevesebb idő marad olyan huncutságokra, mint a blogírás.

Legfrissebb élményünk a hétvégi farsang tesóméknál. Évek óta megrendezik otthon a barátoknak. Felnőtt és gyerek, mind beöltözik. Ez volt V első farsangja, mi családi kompozíciónak öltöztünk. L keresztben, én hosszában csíkos pólóban (házigyártámány), mindkettőnkön egy-egy szív úgy, hogy ha egymás mellé állunk, kiad egy szívet. Hozzáteszem, nekem mellmagasságban, L-nek deréktájon volt a szív, annyival magasabb, mint én. :)

És V, ő kockás bodyban.

És hogy ezzel minek öltöztünk? Mi voltunk az egyesülés, V az egyesület. 

Azért ezt mindig el kellett magyarázni :)

Idén nem sok produkció volt (a családok általában készülnek egy mini előadással, vagy legalábbis a gyerekek), mi sem adtunk elő semmit, bár készültünk. Egyszerű oka van: épp szoptatási idő volt... 

Szeretem ezeket a farsangokat. Szeretem az embereket, akik ott vannak. A nagy kavalkádban, nevetgélésben mindig adódik lehetőség jókat beszélgetni is. Ritkán találkozunk, ezért is különösen értékes számomra ez az esemény. 

Remélem, ha már a gyerekek ki is nőnek ebből a farsangolásból, azért még megtartjuk :)

Hatékony

L tegnap felhívta a figyelmemet egy újabb rigolyámra. Én hatékonyságnövelésnek mondanám.

Ugyanis a lakásban A-ból B-be eljutást mostanában (vagy eddig is...?) igyekszem jól kihasználni. Ha megyek a fürdőszobába, útközben megigazítom a széket, visszafelé behúzom az előszoba szekény ajtaját. Ha készülődünk sétálni V-vel, míg szedem össze a cuccait, egy körben összeszedem a sajátomat is. Ha leszedem a ruhákat a szárítóról és teszem be a szekrénybe, kihasználom, hogy onnan már csak pár lépés és készítek a pelenkázó mellé újabb tiszta pelenkákat. És még sorolhatnám. 

Amikor azt mondom V-nek, hogy jövök, csak lemosom a cumidat, biztos rendezkedek még egy kicsit a konyhapulton... És mindezt már előre eltervezem, nem csak úgy hirtelen felindulásból.

Pedig nem is lakunk nagy lakásban, V kb 2 perc alatt kúszik egyik végéből a másikba :)

Lehet, tényleg rigolya...

Egyébként szerintem azért van, mert V mellett nem lehet csak úgy elszöszölni végtelen ideig. Érdemes jól kihasználni minden kis időt, ahhoz pedig tömbösíteni kell a tevékenységeket...