Ma már minden szülő visszakapta a gyerekeit, akik biztos lelkesen meséltek a mai napról. L engem holnap kap vissza :)
Először is, szeretném elmondani, hogy én erre a táborra már egy éve vártam. Pont a tavalyi óta, amin nem voltam ott. Noémitől kaptam kedvet hozzá, és ő fel is írt az idei kísérők közé. Nagy ajándék volt nekem ez a tábor. És újra nagy öröm, hogy otthagytam a munkahelyemet, mert így még inkább gondtalanul tudtam ott lenni.
20 gyerek volt, főleg 6-12 évesek, és egy 14 éves. A hely csúcsszuper volt és Jancsiék a programokat remekül kitalálták. Családias hangulat volt végig, szerintem mindenki élvezte. A gyerekek partnerek voltak mindenben, legyen szó játékról vagy kötelességről. A nagyok figyeltek a kicsikre, a fiúk és lányok együtt játszottak. Nem volt különcködés, bandázás, kiközösítés, utálkodás. Csak móka és kacagás.
És akkor az utolsó nap, a táborbontás.
Reggel a gyerekek arra keltek, hogy össze-vissza vannak festve. A fiúk úgy gondolták, hogy a lányok, a lányok pedig, hogy a fiúk festették ki őket. Csak a fiúknak volt igaza, mert a csajokat Noémi festette ki. Viccesre vette mindenki. Lemosni nem mindenkinek sikerült, még a nap végén is voltak rajzok az arcokon és nyakakon.
Reggeli után bepakolás. Az elhagyott, gazdátlan holmik egy szatyorba kerültek. Volt köztük pulcsi, nadrág, bugyi, fogkefe is. Később ezeket ki kellett váltani.
A délelőtt a 7próbával telt. Mindenki megkapta az egyedi menetlevelét, amire az egyes állomásokon a pontokat rá lehetett írni. Végül eredmény összesítés a megelőző és mai napok "teljesítménye" alapján nem volt, mert az idő hiányában elmaradt. De itt úgyis mindenki nyertes volt :) --- jaj, ez nagyon rossz volt :) ----
A 7próbán volt íjászat, célbadobás, ugrás, birkózás, kötélhúzás, menekülés, ostor. Tudom, ez csak hat.
Az íjászaton egy A4es papírlapot kellett eltalálni. A célbadobáson a zsiványoknak bunkósbotot, a harcosoknak gerelyt (ők faragták), a tündéreknek és bosziknak egy varázsgömböt kellett egy körbe dobni.
A birkózás volt a legaktívabb, erre gyakoroltak a leglelkesebben a fiúk az előző napokon. Igen, a lányok is birkóztak. Nándi lett az abszolút győztes :) Az is bebizonyosodott, hogy nem a méret és súly, hanem a technika a fontosabb.
A kötélhúzásban 2-2 és 1-1 elleni vetélkedésben mérkőztek.
Az ostoros érdekes volt. Először úgy volt, hogy ostorral kell leütni dobozokat, de végül azokat ledobni kellett. Ostorral a "ki mennyit tud csattogtatni egy perc alatt" verseny volt. A pici lány, mint Nonni, szintén bevállalták. És milyen ügyesek voltak!
A menekülés, az nagyon muris volt. Fiúk a lányok elől menekültek, és fordítva. Aki menekült, annak össze volt kötve a lába a cipőfűzőjénél. Némi előnnyel indult a menekülő, utána az üldöző. János kitalált hozzá történeteket is, például ha a boszit utolérik, máglyára vetik. A többire nem emlékszem :) A gyerekek nagyon élvezték.
Ez volt az utolsó feladat az ebéd előtt. Kellőképpen ki is fáradtak, olyan csendben és jóízűen ettek, hogy no!
A hazainduláshoz nem is maradt már sok idő.
A gyerekek még bandáztak az udvaron, a felnőttek pakoltak. A vonathoz kb 50 perces sétával jutottak el. Én akkor vettem tőlük búcsút, amikor elindultak. Noémivel befejeztük a rendrakást, és bezártuk a tábort.
Hát, ennyi volt.
Jövőre is szívesen jövök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése