Hétvégi élmények

A hétvége különösen élvezetes és élményekkel teli volt. Csodás tavaszi nap volt, szabadban szerettük volna tölteni, amennyire lehet.

Szombaton, megünnepelendő a közelgő szülinapomat, a Sarki Fűszeresnél villásreggeliztünk. Mondhatni ebédre ettünk reggelit :) Ez az egyik kedvenc helyünk, bár még nem sokszor voltunk. Nem is tudom felidézni, honnan és mikortól ismerem a helyet, de már évek óta. És bár mindig vonzott, L nélkül sem sokat voltam ott. Egy baráti pár a közelben lakik, velük voltunk. Érkezésünkkor tele volt (csak néhány férőhely van), így várakozás gyanánt sétáltunk egyet a Szent István parkban. Fel is szabadult egy nagyobb asztal, letelepedtünk, rendeltünk. Mivel farkas éhes voltam, gyorsan kértem egy croissant-ot, azzal ki tudom várni, míg elkészül a bacon-egg szendvics. Hozzá koffeinmentes cafe latte. Hmmm, mennyei tejhabbal hozták, és a croissant, pont, amilyennek lennie kell. A szendvicshez friss salátát is felszolgáltak, igazán kiadós reggeli lett. A többiek fogyasztását meg sem osztom, csak annyit, hogy mindenki maradéktalanul elégedett volt. 

A hely számomra egy fogalom. Igazi vendéglátás. Ajánlom ezt a cikket elolvasni és ha lehetőségetek van, ellátogatni. 

Kis séta után hazamentünk L-lel, mert kicsit elfáradtam. Nem alszom jól mostanában, igénylem a délutáni egy-másfél órás alvást. Este még sétáltunk (elmentünk vacsizni egy kínaiba, mert hetek óta kívántam), majd otthon mozi.

Vasárnap is napos idő köszöntött ránk. Délelőtt itthon bíbelődtünk, ebédet főztem, L átszaladt egy ismerőshöz, majd virággal és sütivel tért haza. A szülinap az mégiscsak szülinap! 

Rég terveztük, hogy hajózunk a BKV hajójáratával, fel is mentünk egészen a Római fürdőig. A várost új szemszögből nézhettük, belestünk a hatalmas hajókra, rácsodálkoztunk a Duna-parti épületekre, amiket eddig csak a járdáról láttunk.
A Rómaira a szép idő sokakat kicsalogatott, tele volt a sétány. Léptem-nyomon gyerekesek, biciklisek, sétáló emberek, a hekkbüfék terasza csurig. Mi csak sétáltunk, végül egészen a HÉV-ig. Meglepően nem volt közel. Egyet még metróztunk az új négyessel, nekem ez volt az első és tetszett. Hazaérve persze megint kis alvás, hétköznap is bevezethetnénk ezt a szokást. 

Nem ez volt az első szülinap vagy névnap, amikor nem vettünk semmit a másiknak, hanem az élmény volt az ajándék. Egyébként is figyelünk egymásra, sok közös programunk van, mégis ez adja a legnagyobb örömöt. Mindenkor. Az egymásra figyelés és a közös idő.

És ahogy L mondja, a születésnap nem más, mint hogy egy nappal idősebbek lettünk. 

És azt is megtudtam L-től a hétvégén, hogy a Műegyetem R, T, H és E épülete honnan kapta nevét. Rákosival a Tudásért, Haladásért Előre.