Nagyon klassz volt a karácsonyvárásunk. L-nek készítettem adventi naptárat, így minden nap izgis volt. Mert nem ám csokival volt feltöltve a naptár, hanem más, sokkal klasszabb meglepetésekkel. Volt köztük ehető is, de nem sok.
Gyerekkoromban nekem nem volt adventi naptáram (akkor még nem nagyon volt ismert), de később, középiskolában és főiskolán anyu néha vett ablaknyitogatós naptárat. Én azt is nagyon szerettem.
Ezt L-nek úgy csináltam, hogy vettem kis színes borítékokat, amiket feldíszítettem karácsonyi dekortapaszokkal és ráírtam a számokat. A teraszajtóra dekortapaszból csináltam egy kis fenyőformát, és minden kiürült boríték arra került fel. Minden reggel kapott egy borítékot L.
Ilyenek kerültek bele: kaparós sorsjegy (kétszer, egyik sem nyert), aszalt gyümölcs, téli vers, cerbona, facsavarok, anyacsavarok, ragasztószalag, Aranyásók kártyajáték (Mikuláskor), hosszú szárú zokni, Márai szöveg az ünnepről, pici méz, Dodo-s mini képregény (én rajzoltam le), marcipán szív, összekötős rajz (Rudolf lett belőle), mogyoró, "Kiss me, baby"
Nagyon szerettem a reggeli borítékbontás, és L is. Jó volt így várni a karácsonyt. Nekem legalább olyan öröm volt készülődni, mint L-nek bontogatni :)
Így néz ki a feldíszített fenyő hátsó fényben:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése