Hálaadás

Amerikai ünnep, minden évben november negyedik csütörtökén (Kanadában október második hétfőjén). Összejönnek a családok, barátok és együtt ünnepelnek. Hagyományosan sült pulykát fogyasztanak és a hálát mondanak az év áldásaiért. 

Az ünnep eredete:

Már Amerika felfedezése előtt is ünnepeltek az indiánok ebben az időszakban: akkor még a hálaadás aratási ünnep volt. Egy elbeszélés szerint azonban a Pilgrimek ünnepe ez. Amikor 1620-ban Amerikában partra vetődtek, rossz oldalon kötöttek ki. Útirányuk Virginia volt, ahol a telek rendkívül enyhék, ám a kapitány eltévesztette az irányt, a Massachusettsben kötöttek ki. Induláskor még 38 hajójuk volt, ám a zord vizeken ennek fele odaveszett. Amikor partra értek, már csak néhány férfi, és csupán négy nő maradt életben.

Nem értettek a földműveléshez, ám az időjárás túl hideg volt ahhoz, hogy bármilyen módon is élelemhez jussanak. Már az éhhalál szélén álltak, végül kérték az addig ellenségnek tekintett indiánok segítségét, akik kukoricamagokat ajándékoztak az idegeneknek, s megtanították őket a földművelésre.

Az első nehéz esztendő után a Pilgrimek egy három napos lakomára hívták meg az indiánokat, hogy hálát adjanak a segítségükért, s az Úrnak a túlélésért. Ez volt az első Hálaadás. Az asztalra ekkor még több szárnyas, angolna, s kukoricakenyér került, melyet sörrel fogyasztottak.

Később, 1863-ban Abraham Lincoln nemzeti ünnepé nyilvánította hálaadást. A tizenkilencedik században divatos és egyben praktikus volt ezen a napon megtartani az esküvőt, ma már inkább az eljegyzéseket időzítik erre a jeles napra. A hálaadás kétségtelenül az összes amerikai ünnepe, hiszen vallástól teljesen független.

(forrás: http://www.kislexikon.hu/halaadas_unnepe.html)

Ez egy olyan ünnep, amit átvehetnénk. (Nálunk otthon mondjuk van hasonló dolog szilveszterkor, a mise, év végi hálaadásnak is nevezik.) De vajon milyen gyakran adunk hálát Istennek, a Gondviselésnek, az Angyaloknak, a Sorsnak, ki-ki hite szerint, azokért a jókért, amit kaptunk, és a rosszakért, ami jutott? Persze ehhez tudatosítanunk kell, hogy valóban milyen jók történnek velünk vagy vesznek körül, és elfogadunk, hogy a rosszat hogyan értékeljük és tanuljunk belőle. Sokan nem is tudják, mi mindenért adhatnának hálát. Tényleg annyira pocsék az életünk? Nem hiszen...
Pár éve jártam egy tanfolyamra (http://www.misztikakincs.hu/, Tudatos teremtés), ott tanultam meg, hogyan gondoljam át a jókat-rosszakat és adjak hálát. Nekem működik.